Árpa hatékonysága

Ez a három jellemző vonás vezet bennünket szemlélődésünk során, amikor is rátekintünk arra, hogy az árpa miért is hasznos az emberi szervezet számára.

A kova az egész növényben jelen van és meghatározza az árpa növény finom formáját. A magban a kova a héjban van jelen.

Az árpában zajló cukorfolyamat a mag keményítőtestéből indul ki. Ahhoz azonban, hogy meginduljon a malátaképződés, szükség van kísérő anyagokra, B-1 vitamin komplexumra, mely a héjrészekben található.

Most nézzük meg, hogy hol találunk ennek megfelelő folyamatokat az emberi szervezetben. A kova a kötőszövetben és a szalagokban található meg. Hasonlóképpen, a bőrünk is egy kovaköpeny, mely az emberi szervezetet lehatárolja kifelé. Ezen keresztül a bőrnek érzékelési feladatai is vannak, a burokképzés mellett kapcsolatot is teremt a külvilággal. Testünkön belül is, a szerveket „kovaburok” választja el egymástól, és itt is ugyanazzal a funkcióval ellátva, tudniillik miközben egyik irányba határt képez és védelmet nyújt, addig a másik irányba érzékel, egyik szerv a másikat. Éppen ez a funkció szenved zavart a vegetatív diszharmónia esetében. A szabályozások kibillennek az egyensúlyi helyzetből. Olyan folyamatok, melyek normális esetben mélyen a tudat alatt zajlanak, felkerülnek a tudatos érzékelés szintjére. Az érzékelés főként az ideg-, érzékszervi rendszerben történik. Az idegrendszer minden funkciója finom kovafolyamatokon nyugszik, így a gondolkodás is.

A cukor az emberi vérben az anyagcsere oldalához tartozik. A máj belőle építi fel saját anyagát a glükogént, azért, hogy azt, bizonyos idő elteltével ismét, mint cukor a vérbe juttassa. Az izmok működéséhez is folyamatos cukorellátásra van szükség. Itt is meg kell említeni, hogy a cukor, akkor tudja a feladatát az anyagcserében ellátni, ha a cukrot – csakúgy, mint az árpánál – B1 vitamin kíséri.

Az árpa kettős hatása tehát, mely a cukorban és a kovában testesül meg, az emberi szervezet két területére irányul. Az agy tevékenységére az idegrendszerrel és kötőszövettel együtt, illetve az anyagcserére és az izomzatra. Ezért volt lehetséges, hogy a görögök az árpát választották fő táplálkozási gabonának: harcosaiknak ez adott erőt, filozófusaik, közöttük Platón is említést tesz az árpáról.

Mi is végeztünk vizsgálatokat. A kísérleti személyeink arról számoltak be, hogy első benyomásként észleltek egy a fej körül jelentkező frissességet, az érzékek élességét és a koncentrációerő emelkedését. Az „árpafogyasztók” testi erejükben is erősebbnek érezték magukat és a megszokott étkezés utáni fáradtságérzés is kimaradt. A kötőszövet és a szalagok erősödése természetesen nem bebizonyítható kísérletekkel. Mindenesetre érdemes a gyerekek és fiatalok körében elterjedt szalaggyengeség megelőzésére beilleszteni az árpát az étrendbe.

Az árpa erős nyákképződése főzés közben arra utal, hogy gyógyhatási is jelentős és helye van diéták során is. A nyákban az árpa minden jó tulajdonsága benne van, ugyanis az a növény, mely főzéskor nyákot képez, az a nyákba egész lényét beleadja. Jól ismert az árpanyák nyugtató hatása a gyomor és bélnyálkahártya akut irritációja esetén. Az árpa kovatartalma kedvezően hat a nyálkahártya kisebb elváltozásai esetén. Az árpa fontos alkotórésze a májdiétának is. Ez azzal magyarázható, hogy a nyák szabályozza a bél tevékenységét és a bélben zajló beteges folyamatokra méregtelenítően hat. Érdemes az árpanyákhoz a betegségtől függően fűszert, gyümölcsöt, zöldséglevet, esetleg mézet, gyümölcsöt, vagy tejszínt tenni. Nagyon kellemes ízű ételeket kapunk.  

2015.08.24.

Vissza

Facebook

Elérhetőség

rishiegeszsegotthon@gmail.com

+36 70 428 3222